Keresés

Szavazások

Hová szervezzünk kirándulást a "Bakancsos túrázóknak" /programlehetőség a családoknak
 

Naptár

Fórum

Felhasználó

Újpest Önkormányzatának hírei

Díjaink

Újpest Önkormányzatának hírei

Milyen a jó játék?

Miért van az, hogy minél drágább egy játék, annál valószínűbb, hogy a gyerek a dobozával akar inkább játszani?" (Gene Perret)

Amióta világ a világ, a gyermekek játszanak. Otthon, a villamoson, az orvosi rendelő várójában, bárhol, bármivel, bármikor.

Miért olyan jó szórakozás ez? Mi a haszna az életükben?


Folytatás a <Bővebben> jelzés alatt olvasható.



Megfigyelhetjük, hogy már az egészen kicsi csecsemő is játszik, gagyogásával magára hívja a figyelmet, mire az anya beszélni kezd hozzá, újabb hangadásra buzdítva a kicsit. Ezek a legelső gyakorlójátékok a környezettel való kapcsolattartást szolgálják. Ahogy a gyermek nő és fejlődik, egyre gazdagodik játékainak tárháza. Általuk ismerkedik a környezetével, információkat szerez az őt körülvevő valóságról, miközben magát is megismeri azáltal, hogy észreveszi: a tárgyak engedelmeskednek az ő manipulációjának és ezzel változást tud előidézni a környezetében. Ez nagy örömmel tölti el, ezért újra és újra próbálkozik a változtatással: kiönti a vizet a pohárból, leveri a vázát a polcról,
és boldog, hogy mindezt ő okozta. Ledobálja a kanalat és élvezi, hogy az anya fáradhatatlanul felveszi és visszaadja neki - ez is egy játék számára. Bújócska közben eltakarja a szemét, mert azt gondolja, ha ő nem lát senkit, senki nem látja őt. Később valóban elbújik, de a rejtőzködés és szeparáció feszültségét nem sokáig tudja elviselni, ezért hamar leleplezi magát. Végül évek múltával tudja csak játszani
az igazi bújócskát, addigra rengeteget tanul önmagáról és másokról.

A játék, mint szükséglet

A különböző játékeszközök segítségével is tanul: színekről, formákról, egyéb tulajdonságokról szerez információt. Mozgása finomodik, koordinációja ügyesedik, szókincse rohamosan bővül, beszéde tartalmilag egyre színesebbé válik, és mindez hozzájárul gondolkodásának fejlődéséhez. A játék a gyermek elsődleges és legfontosabb tevékenysége, amelyet akár szükségletnek is nevezhetünk. Ezt a szülőknek
és a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek figyelembe kell venniük, és biztosítani a gyermek számára a szabad játékidőt, és hozzá a megfelelő helyet, eszközöket, élményeket is. Nem szabad elfelejteni, hogy erre az iskolás gyermeknek is szüksége van, ez jelenti neki az igazi kikapcsolódást a fárasztó órák után, ezért elegendő időt kell hagyni rá.

Mivel a gyermek által megélt események megjelennek a játékban, az feszültségoldó hatással bír, hiszen azáltal, hogy szimbolikusan újra megjeleníti a kellemes vagy kellemetlen élményeket, fel tudja dolgozni azokat. Nem véletlen tehát, hogy a gyermek eljátssza a halált vagy valamilyen veszélyhelyzetet, hiszen ő így lendíti túl magát a félelmein. A játékterápia is erre a tényre épít.

A gyermeki fantázia

A játékeszközöknek a tanulási folyamatban is fontos szerepük van. Gyakorlatilag minden játék fejleszt, hiszen a fejlődés lehetősége a gyermekben van, aki mindennel képes játszani, mert szimbólumként használja a tárgyakat. Így lesz a szőnyegből hajó és a parkettából tenger, a kedvelt szobanövényünkből legyőzni való sárkány, az összegyűjtögetett mogyoróból némi kavargatás után borsófőzelék.
A szülők által féltve őrzött és százszor megtiltott tárgyak mind áldozatul esnek a gyermeki fantáziának, mert a söprű remek járgány, anya ruhája és cipője kitűnő jelmez, a takarók, székek, díszpárnák prímán felhasználhatóak egy jó kis bunker építéséhez a szoba kellős közepére.

És tényleg mennyivel fantáziadúsabb, mint egy készen vásárolt műanyagfalú házikó, amiért sem dolgozni nem kellett (odacipelni, felépíteni), sem pedig a képzeletet használni.

A gyerekek szeretik összekeverni a játékokat, de többnyire nem azért, mert rendetlenek, hanem mert sajátos rendet teremtenek.
Így kerülnek a társasjáték bábúi a legóházba, így lesz a pötyiből babának beadandó gyógyszer vagy az építőkockákból süteményszeletek
a babatányéron, és előfordulhat, hogy a gyurmatortából látjuk ágaskodni a ceruzákat, filctollakat gyertya gyanánt. És persze a játék
babakocsi is tökéletes mása egy versenyautónak, főleg a kistestvérrel a fedélzetén. Ha több játék van elöl, szinte biztos, hogy keveredni fognak, de meghatározott rendszer szerint. Ez is a gyermek szimbólumképzésének, rugalmas gondolkodásának, ötletgazdagságának bizonyítéka. A fenti idézet is arra utal, hogy a gyermeki képzelet utat tör magának és lehetőséget lát minden jelentéktelen tárgyban.
Ezért amennyire lehet, engedjünk ennek teret, hogy ne csorbítsuk az alkotó fantáziát.

A legjobb választás a saját kezűleg készített játék. Az üzletekben számos könyvet, füzetet találunk, amelyből ötletet meríthetünk, mit barkácsoljunk otthon a gyerekekkel. Ha felajánlunk nekik egy ilyen vasárnap délutáni időtöltést, nagyon hálásak lesznek érte.
Könyv nélkül is elkészíthetünk egyszerűbb játékokat az otthon található alapanyagokból, mindennek csak a kreativitásunk szabhat határt.

A boltban kapható játékeszközök egy része blokkolja a képzeletet és nem járul hozzá a kreativitás kibontakozásához, másik részük
viszont jó hatással lehet a gyermek fejlődésére. Gyakran nem könnyű különbséget tenni a jó és az értéktelen között, hiszen nem lehet mindig egyértelműen eldönteni egy játékról, hogy mennyit hoz ki a gyermekből. Sokszor azzal játszik a legtöbbet és a legváltozatosabb formában a gyermek, amelyről azt gondolnánk, hogy fabatkát sem ér.

Návay Mónika, óvodapedagógus, fejlesztő- és gyógypedagógus

Forrás. http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=1103

 

Gomba (1) csoport

Tulipán (2) csoport

Pillangó (3) csoport

Maci (4) csoport

Margaréta (5) csoport

Cica (6) csoport

Süni (7) csoport

Csigabiga (8) csoport