2017. évi Intézmény Tanfelügyeleti látogatás értékelése

 

 

2017. évi Intézmény Tanfelügyeleti látogatás értékelése

 

 

Részletesen a 'Bővebben" jelzés alatt olvasható



Bővebben:

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Intézményi elvárás: Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

1.1.2.Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógiai Programjuk átgondolt, szakmailag alapos,színvonalas, inkluzív pedagógiai szemléletet tükröző útmutatás: “Nevelő, fejlesztő munkánkat a gyermekek egyéni képességeire, fejlődési ütemének, sajátos nevelési igényének, szociokulturális hátterének ismeretére alapozzuk.” “Az óvodai nevelés gyakorlata mindig érzékenyen reagált a környezet igényeire….”

 

1.1.3.A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az óvodapedagógusok a csoportonkénti éves terv készítéséhez megkapják a fejlesztő szakemberek: (logopédus és gyógypedagógus) SNI és ép gyermekek fejlesztési tervét, időbeosztását, valamint rögzítik a „kóros és szükséges mozgáselemeket” és ennek figyelembevételével terveznek.

 

1.1.4.Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

1.1.5.Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az Intézkedési terv 2017-ben készült, a feladatok megvalósítása 2017 szeptembere után kezdődik. A 2017/2018 évi munkaterv nem a vizsgálat része, ezért ez az elvárás nem értékelhető.

 

1.1.6.Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Intézményi elvárás: Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A munkatervek a Pedagógiai Program figyelembe vételével készültek és tartalmazzák a munkaközösségek terveit. Utóbbiak nem épünekl egymásra, de aktuális fejlesztendő területekre terveznek.

 

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A 2015/16-os Munkatervben megjelenik a Pedagógus Életpálya Modell, portfólió készítés és külső szakmai ellenőrzés, értékelés.

 

1.2.8.Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Megfigyelhető a Pedagógiai Programban és Munkatervekben a célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási rendjének tudatossága. Az alapelvek, feladatok, célok, tevékenységek, óvodapedagógusok feladatai, együttműködés más szakemberekkel, sikerkritériumok, mind egymásra épülnek.

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.)

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A stratégiai tervek alapján készítik évekre lebontott tervet: csoport nevelési-oktatási terve, éves továbbképzési terv.

 

1.3.10.Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ szerint, a Vezető, törvényi előírásoknak megfelelően bevonja a nevelőtestületet a tervezésbe, a Szakmai Munkaközösségeket az irányításba, ellenőrzésbe. A Munkatervek tartalmazzák a Munkaközösségek terveit

 

1.3.11. Az intézmény nevelési/tanítási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Kiemelt célok: mozgásfejlesztés, környezeti nevelés, anyanyelvi nevelés. Hangsúlyosan fókuszálnak az SNI-s gyermekere. A Pedagógiai Programban minden nevelési- és oktatási területen konkrétan megfogalmazott sikerkritériumokat fogalmaznak meg a specifikus sérülésekre is, módszerek feltüntetésével és hozzárendelt szakemberekkel, segítőkkel. “Egyéni átvezetést segítő programjuk” is az inkluzív szemléletüket tükrözi és pedagógiai tudatosságra vall.

 

1.3.12.Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Programban a “Szülői partnerség” c. melléklet a szülőket közvetlen partnerként segíti. A szülői elégedettség mérés is ezt bizonyítja.

 

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Beszámolók koherensek a Munkatervvel s bár tárgyilagosak, de megállapításaik általánosak. Az 2015/16-os Munkaterv. kidolgozottabb, korszerűbb, szakmaibb, aktuálisabb.

1.4.14.A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A 2016-os Beszámoló a következő évre szakmai témákat, javaslatokat fogalmaz meg, az új aktualitásokra reagál. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait és közös konszenzusban terveznek. Ez megerősítést nyert az interjúk során is.

 

1.4.15.A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az 2015/16-os Munkaterv már a Minőségirányítási programról, az Önértékelésről, belső szabályozók felülvizsgálatáról szól, ezekkel kapcsolatos új célokat és feladatokat fogalmaz meg.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

 

1.5.16.Az óvodapedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt/tanított gyermekek és csoportok fejlesztési céljait.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az óvodapedagógusok egységes szempontok, a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok mentén terveznek. Ezt megállapítottuk a Csoportnaplókból.

 

1.5.17.A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A nevelési és oktatási tervek egységesek, koherensek a Pedagógiai Programmal. Az oktatás terveinek heti lebontása a pedagógiai szabadság miatt nem egységes. Ez a csoportnaplókból és a Pedagógus interjúkból került megállapításra.

 

1.5.18.A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A pedagógusok éves tervezése reális, a tervek megvalósultak. A nevelési folyamat, tervezés-értékelés jól nyomon követhető. Az oktatási folyamat területén nincs év végi értékelés. Ez szintén a csoportnaplókból és a Pedagógus interjúkból került megállapításra.

 

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az MT-ben és az SZMSZ-ben szabályozzák a nevelőmunka belső ellenőrzésének rendjét, valamint megfogalmazzák az ellenőrzés elveit, megfigyelési szempontjait. Évente 1x a vezetőség minden pedagógust lelátogat, melynek során a Munkaközösség vezetők véleményét is kikérik. A látogatás eredményét, a vezető értékelését dokumentálják. Ez megerősítést nyert a pedagógus és vezető interjúkban.

 

1.6.20.Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézményvezető és helyettese az éves MT.-ben rögzített munkamegosztás alapján ellenőriz. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető helyettes, munkaközösség vezető és a szülői közösség. A belső ellenőrzés formáit az SZMSZ szabályozza.

 

1.6.21.Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Mérési és egyéb eredmények elemzéséből az tükröződik, hogy az éves értékelések, az intézmény által választott szempontok alapján tényeket közöl, de ebből nem tudni, hogy eredményesnek tartják, vagy még van tennivaló az adott területen. Az eredmények következtetéséből érdemes levonni a megfelelő konklúziót és a mérési eredmények tükrében megállapítani a további fejlesztési lehetőségeket. Ezekre a konkrét eredményekre vonatkozó fejlesztési feladatok jelenjenek meg a szükséges stratégiai dokumentumokban, így segítve az ellenőrzési és értékelési rendszer tudatosságát, hatékonyságát, fejlesztő jellegét.

 

1.6.22.Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, és a pedagógusok önértékelése során is.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézményi Önértékelés az ellenőrzések és elégedettségmérések eredményeire reflektál.

 

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.23.Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az értékelés objektív tényekre épül, de hiányzik a statisztikai adatokból levont konklúzió. Mérések - értékelésekből és Beszámolókból ez derül ki.

 

1.7.24.Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

5 fős Intézményi Önértékelési Csoport támogatásával, “vezető társakkal”, zömmel munkaközösség vezetőkkel működtetik a rendszert. Az 2016-os Munkaterv utal rá. A kérdőíves felmérésben 30 kolléga vett részt.

 

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.25.Az intézményben folyó nevelési munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó megfigyelési/mérési rendszer működik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A gyerekek mérése folyamatosan nyomon követhető. A „Kék fejlődési napló” tartalmazza a gyermekek egységes szempontok szerinti megfigyelését és mérését. (Ezeket a helyszínen megfigyeltük: “Kék füzet” / Fabula kiadó) „Kóros és szükséges mozgáselemeket” év elején felmérik és rögzítik a szakemberekkel, ezekre épül tudatosan a fejlesztés. A Pedagógiai Program tartalmazza a sikerkritériumokat, de hogy milyen mérést, értékelést alkalmaznak, azt nem jelöli.

 

1.8.26.A gyermekek értékelése az intézmény alapdokumentumaiban elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

1.8.27.Az intézményben a gyermeki fejlődést folyamatosan követik, a gyermeki fejlődést dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Program szerint, indokolt esetben készítenek egyéni fejlesztési tervet, de a látottak alapján ezek nem konkrét tematikát tartalmaznak, inkább csak az elmaradás területeit sorolják fel. A félévenkénti értékelési eredmények összekapcsolása nem derül ki a dokumentációból. Fenti megállapítást a csoportnaplók és Fejlődési naplók megtekintéséből nyertük.

 

1.8.28.Az óvodapedagógusok a gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógiai Program utal rá az 57. oldalon: fogadó órák címszó alatt.

 

1.9. Mi történik az ellenőrzés, megfigyelés, értékelés eredményeivel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, gyermeki fejlődés megfigyelés, mérés, egyéb mérések.)

1.9.29.Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

“A Pedagógiai Program átdolgozása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a tehetséges gyermekek támogatásában megvalósítható területekre kidolgozva.” (lásd: Szülői elégedettség mérés)

 

1.9.30.Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokásos formában rögzített megfigyelési, mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési/értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Gyermekek fejlődésének értékelése a Pedagógiai Program alapján,óvodaszinten az éves értékelés része. Fejlődés mérésére a "Kék füzetet" használják, melyek tartalmazzák az anamnézist és a legfontosabb fejlődési mutatókat, de a mérési eredmények elemzése hiányzik, ennek függvényében nincs korrekció. Erre a megállapításra az alábbi dokumentumok alapján jutottunk: PP., Mérési eredmények, 2015/16-os Munkaterv., "Kék füzet"

 

1.9.31.Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A gyógypedagógussal, logopédussal való tanév eleji mérések eredménye alapján az óvodapedagógusok megkapják a külön figyelmet igénylő gyermekek ellátásához szükséges egyéni fejlesztési terveket, segítő javaslatokat, szakszolgálatok véleményét, melyek alapját képezik az éves tervező munkának. Ez megállapítást nyert a PP. és a pedagógus interjú során.

 

1.9.32.A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A közösség szakmai aktivitását mutatja a különböző munkaközösségek működése, melyek évente reagálnak az aktuális fejlesztési területekre. A 2016-os év értékelése: szakmai ismeretbővítések; szakmai megújító képzés, előadás portfólió készítésről, Balog Anna előadása, főiskolások jelenléte, pályázatírás, Pályázatok útján mozgásfejlesztő eszközök beszerzése, udvari játékok folyamatos bővítése… A Szakmai Munkaközösség vezetők az intézményvezetővel közösen koordinálják a szakmai munka színvonalának segítését, támogatják a jó szakmai, módszertani kezdeményezéseket és szervezett kereteken belül lehetőségeket teremtenek a "jó gyakorlat" átadására. Ezt támasztják alá az alábbi dokumentumok: Munkatervek, Beszámolók, a vezetővel és pedagógusokkal folytatott interjúk.

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek: Az éves értékelésekben adatelemzés, eredményesség megállapítása, korrekció és további tervezés. Az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez szükséges mutatók konkrétabb beazonosítása. Az egyes évek értékelési eredményeinek összekapcsolása. Csoportnaplókban az oktatási tervek heti lebontásának egységesítése, valamint az oktatási feladatokban elért eredmények év végi kiértékelése. Konkretizált egyéni fejlesztési tervek.

Kiemelkedő területek: Kimagasló és aktív szakmai együttműködés. Az intézmény Pedagógiai Programja „SNI-s gyermekek Óvodai Integrációja”, mely konkrét szakmai iránymutatással, nevelési - oktatási tartalmakra konkrétan lebontott cél-feladat-sikerkritériumok megfogalmazásával pontos iránymutatást ad. Pedagógiai Programban megvalósuló kiemelt nevelési területek: SNI- sek ellátása, Környezettudatos szemlélet alakítása, Mozgásfejlesztés, Tehetséggondozás ("Baglyocska") A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok, segítő belső és külső erőforrások kiaknázása.


2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés).

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Beszámolókban nyomon követhető az iskolaköteles gyermekek fejlettsége meghatározott szempontok alapján, a felmentést kapott gyermekek problémák szerinti elosztása, a fejlesztések területei valamint a tehetséggondozásban résztvevők száma.

 

2.1.2.Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az egész Pedagógiai Programjuk ezen alapul. Az SNI-s gyermekek integrálása az óvoda speciális feladata, melyhez konkrét szakmai útmutatást és külön - sérülésspecifikusan - az SNI-sekre tervezett sikerkritériumokat fogalmaz meg. Elvként fogalmazódik meg a feladatok közt a prevenció, korrekció, kompenzáció. Elhivatottak az SNI-s gyermekek integrálására, fejlesztésére, inkluzív pedagógiai szemléletet vallanak! Nevelési alapelveik: „gyermekközpontú nevelés, önazonosság, fejlesztés, kibontakoztatás, esélyegyenlőség, komplexitás, tehetséggondozás…” Fentiek a PP. a Pedagógus-, Szülői - valamint Vezetői interjúk során nyertek megállapítást.

 

2.1.3.A gyermekek személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak az óvodapedagógusok az intézményben.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Családlátogatások, fogadó órák, fejlődési napló és a gyógypedagógus év eleji felmérése segít ebben. Interjúkon hangzott el.

 

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)?

2.2.4.Az óvodapedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a gyermekek személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógiai Programjuk szerint, kiemelt feladat az SNI-s gyermekek fejlesztése. A pedagógusok munkáját a differenciálásban, felzárkóztatásban szakemberek segítik. Gyakorló óvodája volt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szomatopedagógiai Tanszék hallgatóinak. Jelenleg is járnak intézményükbe szakmai gyakorlatra heti rendszerességgel a Károli Gáspár Főiskoláról. E mellet hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra is. "Baglyocska" néven tehetséggondozó csoportot működtetnek nagycsoportosok részére 4 területen. (környezeti nev. - mozgás - kézművesség - drámajáték) Ezekről a PP.-ban, Beszámolókban és interjúk során győződtünk meg.

 

2.2.5.A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Folyamatos nyomon követés a “Kék füzet”-ben, egyéni fejlesztési tervek fellehetők a csoportnaplóban.

 

2.2.6.A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek).

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a fejlődési naplóban, , éves értékelésekben és a tehetséggondozásban részt vett nagycsoportosoknál.

 

2.3. Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek az óvodapedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő munkájukban.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Problémás esetekben az Utazó gyógypedagógusokkal konzultálnak, vagy felveszik a kapcsolatot a Családsegítővel.

 

2.3.8.Az intézmény vezetése és érintett óvodapedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A családok szociokulturális hátterének feltérképezése családlátogatás és fogadóórák során valósul meg.

 

2.3.9.Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs nevelési/tanítási- módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, nevelési, képzési, tanítási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Felkészültek a személyre szabott nevelés-tanítás feladatainak ellátására, valamint tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére. Az SNI-sek felzárkóztatásában teljes apparátus: orvos, neurológus, ortopéd szakorvos, védőnő, EGYMI szakemberei - utazó szolgálat is részt vesz. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szomatopedagógiai Tanszékének külsős gyakorló helye volt, Károli Gáspár Főiskola hallgatói számára jelenleg is folyamatosan gyakorló helyet biztosít. E mellet hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra is. "Baglyocska" néven tehetséggondozó csoportot működtetnek nagycsoportosok részére 4 területen. (környezeti nev. - mozgás - kézművesség - drámajáték) Stratégiai dokumentumokból és interjúkból nyert megállapítást.

 

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.Az önálló, cselekvéshez kötött tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési/tanítási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Szabad játékot támogató légkörben, játékban megvalósuló tanulást biztosítják. A Pedagógiai Programban külön - sérülésspecifikusan - terveznek az SNI-sekre is.

 

2.4.11.A nevelhetőségi, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Programban alapelvként fogalmazódik meg a feladatok közt a prevenció, korrekció, kompenzáció. Ehhez belső- (gyógypedagógus asszisztens) és külső (speciális szakemberek Újpesti Spec. Ált. Iskolából, EGYMI-ből) segítséget is kapnak. A PP. 48-49. oldalán Külön speciális fejlesztési terv és a szakemberek segítsége is dokumentált.

 

2.4.12.Az óvodapedagógusok a tanuláshoz, cselekvéshez kötött ismeretszerzéshez (pl. játékhoz) szakszerű útmutatást és megfelelő eszközöket biztosítanak, alkalmazva a nevelés-tanítás-tanulás módszertanát.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Program a tanuláshoz konkrétan megfogalmazva, sikerkritériumok hozzárendelésével pontos útmutatást ad, hangsúlyozva a szenzitív játékok, PROJEKT módszer, közvetlen megtapasztalás fontosságát. Korszerű mozgásfejlesztési eszközök állnak rendelkezésre, melyet a nap folyamán spontán- és irányított mozgásfejlesztés keretében a csoportszobákban, közlekedőkben is a gyerekek rendelkezésére bocsájtanak. (Az intézmény bejárásakor megtapasztaltuk) Az óvónők élhetnek pedagógiai szabadsággal.

 

2.5. Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az egészséges életmódra nevelést preferálják, kiemelten környezettudatos magatartást alakítanak. Tervszerűen és tudatosan alakítják a gyermekekben az ökológiai szemléletet, ez derül ki számos kezdeményezésükből: “Zöld ovi”, “Madárbarát kert”, “Környezeti nevelés lehetőségei a Farkaserdőben”, "Négy évszak - négy túra"... melyekbe a szülőket is bevonják. Ezek megjelennek a Munkatervekben, Pedagógiai Programban, csoportnaplókban.

 

2.5.14.Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ-ben rögzítve vannak a jeles napok közt a következő Világnapok: Állatok-, Víz-, Föld-, Madarak és fák-, + Ősz köszöntő Pedagógiai Programban, Munkatervekben és Csoportnaplókban tervezetten megjelennek az óvodán kívüli kirándulások, események.

 

2.6. Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?

2.6.15.Az óvodapedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott óvodai csoportok, közösségek fejlesztését.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény fontos feladatának tarja a nevelési-oktatásii folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek biztosítását. A Pedagógiai Program céljai közt és a Gyermekképben megfogalmazódik az Inkluzív szemlélet, előítéletmentesség, sérült gyerekekkel való együtt nevelés, egyéniség, biztonság, szeretet... Nevelési alapelvük: gyermekközpontú nevelés, fejlesztés, kibontakoztatás, esélyegyenlőség... Ezek és a vegyes csoportok szervezése, mind a tudatos közösségfejlesztést támogatják.

 

2.6.16.A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

2015-ös tartalmazza: tárgyi erőforrás fejlesztést, PP megvalósult céljainak értékelését, a minőségi működtetés céljainak értékelését, programok felsorolását és a munkaközösségek éves értékelését 2016-os ban megjelenik a hagyományos ünnepek értékelése is

 

2.6.17.Az intézmény gondoskodik és támogatja az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A 2016/17-es Munkaterv 7-es pontjában, a Humánerőforrás fejlesztéseként konkrétan szabályozza az óvodapedagógus és dajka együttműködésének alapjait. A nevelőtestület számára szakmai témájú előadásokat, alkalmanként házi bemutatókat szervez a vezetőség.(Munkatervekben) SNI-ekhez szükséges publikációk, tanulmányok, pályázatok, konferenciák anyaga, szakdolgozatok hozzáférése biztosított. (Ez a PP.elemzésekor és a pedagógus interjú során nyert megállapítást.

 

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.18.Az intézmény közösségi programokat szervez.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a gyermekek személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. Az óvoda nagyon nyitott a szülők felé. Nagyon sok közös programot szerveznek a szülőkkel. Pl.: nyílt napok, barkács délután, közös kertészkedés, közös kerékpározás, „bakancsos” túrák, helyi-óvodai hagyományos ünnepeken való részvétel… “A szülők az óvodát partnerként tekintik, szívesen vesznek részt a közös programokban, a közös célért végzett óvodai életben” Ezek megjelennek a stratégiai dokumentumokban és elhangzott a szülői interjún.

 

2.7.19.A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A szülők közös programokon vesznek részt, melyet a nevelőtestület tudatosan irányít. Ezzel a partnerközpontú szemlélettel segítik a szülő - gyerek - óvoda együttműködését. Szülői- és pedagógus interjúkon elhangzott.

 

2.7.20.Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Program “Szülői partnerség” és "Egyéni átvezetést segítő program" című mellékletei, valamint a szülői igényfelmérés és elégedettség mérés ezt támogatja.

 

2.7.21.A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az óvodával való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az óvodával és a gyermekükkel kapcsolatos információkhoz - szülői kérdőív 89,7% - os elégedettséget mutat. Az interjún is elégedettségüket fejezték ki a szülők.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kiemelkedő területek:

A nevelési - oktatási folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek széleskörű biztosítása. Az óvoda nagyon nyitott a szülők felé. Az eredményes fejlesztésben külső szakemberek segítségét, iránymutatását; speciális Gyógypedagógiai Főiskolák hallgatóinak szakmai tudását is hasznosítják. Kiemelten környezettudatos magatartást alakítanak. Tervszerűen és tudatosan alakítják a gyermekekben az ökológiai szemléletet: “Zöld ovi”, “Madárbarát kert”, “Környezeti nevelés lehetőségei a Farkaserdőben”, "Négy évszak - négy túra"... melyekbe a szülőket is bevonják. Humánerőforrás fejlesztés konkrétan tartalmazza az óvodapedagógus. és dajka együttműködésének alapjait.

 

 

 

 

 


3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, a Pedagógiai Programban sikerkritériumokat fogalmaznak meg minden nevelési- és oktatási területre, az SNI-seknek külön sérülésspecifikusan. Az eredmények, statisztikai adatok összefüggnek. Ezt támasztja alá a PP. és Éves beszámolók elemzése, valamint a vezetői interjú.

 

3.1.2.Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Program tartalmazza, hogy az SNI-s gyermekek esetében év elején rögzítik a szakemberekkel a "kóros és szükséges mozgáselemeket" és ennek figyelembe vételével, differenciáltan tervezik meg az óvónők a feladatokat a csoportnaplóban, egyéni fejlesztési lapon.

 

3.1.3.Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei, esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések, 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők), neveltségi mutatók, stb.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

2015/16-os évben kimeneti mérés: óvodában maradók közül hány küzd látványosan problémával pl.hiperaktivitás, feladattudat hiánya, stb. Szülői elégedettségmérés és pedagógus önértékelő kérdőív témakörei az óvoda szakmai munkájára, annak továbbfejlesztésére vonatkozó kérdések, valamint neveltségi mutatók. Az eredmények tükrében, a szülőknek az óvoda eredményeiről nincs teljes körű információjuk. (Mérés-értékelések, Beszámolók, Szülői interjú )

 

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézményben?

3.2.4.Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Beszámoló alapján: A Pedagógiai Program működtetése az értékelés alapján megfelelő.

 

3.2.5.Az intézmény nevelési/tanítási célrendszeréhez kapcsolódóan a kiemelt eredmények dokumentálhatóak, és dokumentáltak pl. a beszámolókban. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A dokumentumokban az eredmények további felhasználása nem fellelhető, de az oklevelek láthatók a folyosón. Ezt tapasztaltuk az Intézmény bejárásakor és a vezetői interjú során.

 

3.2.6.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

“Zöld ovi” és "Újpesti gyerekekért díj"

 

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.7.Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

3.3.8.Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása fontos információt ad arról, hogy milyen irányú fejlesztésre, illetve változtatásra van szükség a pedagógiai folyamatokban. Ennek tudatosabb átgondolása szükséges. Az éves értékelés része a pedagógusok kérdőíves értékelésének. pl. “Szakmai ismereteid bővítésére milyen alkalmak voltak az évben?”, óvoda kiemelkedő jellemzői, pedagógiai munka javítása érdekében ötletek... (Beszámolók, Mérések eredményei)

 

3.3.9.A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Igen. Lásd Szülői elégedettség mérés, kérdőív a tehetséggondozásról...

 

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját?

3.4.10.A gyermekek követésének kialakult rendje, eljárása van.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény fontosnak tartja óvodásai "tervezett átvezetését és utánkövetését“. A Pedagógiai Program melléklete (64.old.) egy “Egyéni átvezetést segítő program”, mely egyénre szabott intézkedések - esélyegyenlőség - integráció elvein alapuló "tervezett átvezetés és utánkövetés" családból - óvodába, bölcsődéből - óvodába, óvodából - iskolába. Ez segíti a szülőket és nevelőket a szervezett intézményes nevelésbe való beintegrálásra.

 

3.4.11.A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az éves mérés-értékelés adatai inkább statisztikaiak, kevésbé informatívak. Nincs levont következtetés, a fejlesztés nincs ez alapján tovább gondolva. (Mérés- értékelés, csoportnaplók)

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A mérések eredményének elemzése, majd a megfelelő következtetések levonása, s ezek alapján intézkedési terv kidolgozása. PDCA A szülőknek az óvoda eredményeiről nincs teljes körű információjuk, pedig szép eredményeket ért el.

Kiemelkedő területek:

Differenciálás a pedagógiai munkában. Az intézmény hangsúlyt fektet a gyermekek környezettudatos nevelésére, ezért külső elismerésekkel rendelkezik: “Zöld ovi” és "Madárbarát kert". A színvonalas nevelőmunkáért és az SNI-sek iránti elköteleződésért pedig "Újpesti gyermekekért díj"-ban részesültek. Esélyegyenlőség - integráció: "Egyéni átvezetést segítő program"


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

3 Szakmai munkaközösség működik: Jeles napok / ének; Környezeti nevelés; Matematika + “Baglyocska” tehetség gondozó csoport 8 kolléga közös együttműködésével. Beszámolók, Munkatervek, Szakmai munkaközösségek munkatervei tartalmazzák.

 

4.1.2.Az óvodapedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Maguk alakítják ki működési körüket, önálló, éves munkaterv szerint dolgoznak., melyet a Munkatervhez csatolnak. Terveik többnyire koherensek az intézményi célokkal, tartalmukban segítik a pedagógiai munkát.

 

4.1.3.A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

4.1.4.Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

“Baglyocska” tehetség gondozó csoport / 8 kolléga közös projektje. A munkaközösség vezetők összedolgoznak és koordinálják a közös nevelő-oktató munkát. Erről meggyőződtünk a Pedagógus interjú,során és dokumentált a Munkatervekben, a Beszámolókban. és Pedagógiai Programban.

 

4.1.5.Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az együttműködésnek nagyon sok formája van - műhelymunka, munkaközösségek,. főiskolások gyakorlatának vezetése …

 

4.1.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

4.1.7.A gyermekek nevelése/tanítása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SNI gyermekek - Szakértői Bizottság véleményezése…. Gyermekvédelmi esetek . - Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolattartás EGYMI-ből szakértők, előadók hívása (lásd: SZMSZ, PP. Munkatervek)

 

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Ez a terület az intézményben kiemelkedő, nagyon sok formája van és a pedagógusok is elismerték az interjún a fejlesztő hatását. 3 Szakmai munkaközösség működik. Tematikájukkal, tudatos szakmai irányítással, belső tudásmegosztással, házi bemutatók szervezésével komoly feladatot vállalnak, koordinálják az óvodai fejlesztő munkát. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

 

4.2.9.Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Tanítóképző Főiskolások Gyakorlatának biztosítása, heti szakmai megbeszélések, nevelés nélküli napokon szakmai témák megvitatása... A stratégiai dokumentumok tartalmazzák.

 

4.2.10.A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Igen! (Pedagógus és Vezetői interjú is alátámasztotta) Az intézményvezető kifejezetten támogatja és szervezi a vezetőséggel a belső tudásmegosztást, belső szakmai előadásokat, házi bemutatókat...

 

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógus elégedettségi kérdőív adata alapján: “Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a nevelőtestület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat” 75%

 

4.3.12.Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ-ben szabályozott: vezetőség hetente, ill. szükség szerint értekezik; nevelőtestület is hetente ill. szükség szerint; rendkívüli értekezletet - vezető hívja össze.

 

4.3.13.Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

4.3.14.Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

 

4.3.15.Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Igen. Heti rendszerességgel nevelőtestületi értekezleteket szervez a vezető az érintetteknek. (Pedagógus.- és Vezetői interjú, Beszámolók)

 

4.3.16.A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ-ben szabályzott, hogy az int.vezető az évenkénti csoportlátogatások során dokumentálja a pedagógusok önértékelését és az értékelést - írásban megkapják visszacsatolásként. SZMSZ 2.sz. melléklete tartalmazza a teljesítményértékelés szempontrendszerét.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek

Kiemelkedő területek

Szakmai műhelymunka és különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése. A gyermekek nevelése/oktatása érdekében a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. Rendszeres, szervezett belső továbbképzés, jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.


5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógiai Programban "Szülői partnerség" cím alatt azonosították a közvetlen külső és belső partnereket, illetve a közvetett partnereket is.

 

5.1.2.A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A Pedagógiai Programban szerepelnek, meghatározott időszakonként közösen újra azonosítják a partnereket, illetve felmérik igényeiket.

 

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ 33 oldalán szerepel konkrétan, hogy kikkel tartanak kapcsolatot, ki, mikor, milyen ügyben.

 

5.2.4.Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Munkaterveket, Beszámolókat betekintésre benyújtja a fenntartónak.

 

5.2.5.Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Pedagógiai Programban és SZMSZ-ben a kapcsolattartás formái és gyakorisága szerepel, - elégedettség vizsgálatról nem szól.

 

5.2.6.Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Most készült el, az SZMSZ-be építették.

 

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A honlapon 2013 as SZMSZ van, Éves munkaterv és értékelés nincs.

 

5.3.8.Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Szóbeli kapcsolattartás és faliújság a jellemző. Szülői interjún és az intézmény bejárásakor tapasztaltuk.

 

5.3.9.A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Évente felülvizsgálják, Munkatervben, Beszámolóban.

 

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Kerületi rendezvényeken, eseményeken a szülőket is bevonva részt vesznek. Erről említést tettek a szülők az interjún.

 

5.4.11.Az óvodapedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és megjelenik a szűkebb/tágabb közösség életében is Éves értékekésekben felsorolva: pl. Újpest nevezetességei, Újpesti Ifjúsági Ház bábszínház, Újpesti futófesztivál stb...

 

5.4.12.Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Honlapon is szerepel: "Újpest gyermekeiért díj", Madárbarát Óvoda, "Zöld ovi" Több alkalmazott is kitüntetést, díjat kapott. (Vezetői interjú)

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:

Kiemelkedő területek

Részvétel a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben a szülők bevonásával. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik: "Újpest gyermekeiért díj", Madárbarát Óvoda, "Zöld ovi" Aktív együttműködés a fejlesztésben segítő "utazó" szakemberekkel. Szponzorok keresése, Pályázatok írása.


6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési/tanítási struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Munkatervben minden évben számba veszi a vezető a humán és a tárgyi erőforrásokat, itt jelzi az előző évhez képest megtörtént javításokat, változtatásokat, illetve, hogy még mire van szükség. A Pedagógiai Programban részletezi a korszerű felszereltséget, a fenntartó segítségét és a pályázatokat.

 

6.1.2.Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény nevelési/tanítási struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A vezetői pályázat tartalmaz hosszútávú tervet és a munkatervek is tartalmaznak éves feladatokat.

 

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, tanításának?

6.2.3.Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. A Pedagógiai Programban a mozgásfejlesztő eszközöket emeli ki, ami mind az SNI, mind az ép gyermekek fejlődését biztosítja. Erről személyesen győződtünk meg a helyszíni megfigyelés során.

 

6.2.4.Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az intézmény fontosnak tarja, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. A nevelési-oktatási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Udvari játékok és a mozgásfejlesztést segítő eszközök folyamatos bővítése. 3 jól felszerelt fejlesztő szoba áll rendelkezésre és folyamatos mozgásfejlesztések megfigyelhetők a csoportszobákban és a közlekedőkben. Erről személyesen győződtünk meg a helyszíni megfigyelés és a pedagógus interjú során.

 

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Csoportonként biztosított egy laptop, ezen szerkesztik a pedagógusok a csoportnaplót. Ezt a Bejárás és az Interjúk során tapasztaltuk.

 

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő munka humánerőforrás-szükségletéről.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A Munkaterv tartalmazza a felmért szükségleteket, a Beszámolók a változást is.

 

6.4.7.A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A vezető folyamatosan jelzi a fenntartónak, hogy a szakfeladatot ellátók már “csak” utazó pedagógusok lettek, így kevésbé hatékonyan tudják segíteni a Pedagógiai Programban az SNI-sekre megfogalmazott célokat és eredményeket. Ez derült ki a Vezetői interjú során.

 

6.4.8.A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Munkatervben rögzítve van a feladatok leosztása. A pedagógiai munkával összefüggésben a vezetőtársak jobban le vannak terhelve.Ez derült ki a Vezetői és Pedagógus interjúk során.

 

6.4.9.Az óvodapedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Diplomával és többen szakvizsgával rendelkeznek. Gyógypedagógus, logopédus, gyógypedagógiai asszisztensek segítik a hatékony nevelő-oktató munkát. Ez megjelenik az SZMSZ-ben, Munkatervekben és Beszámolókban.

 

6.4.10.Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Az erre vonatkozó törvény, rendelet és előírások felsoroltak, de nincs konkrét beiskolázási terv. A vezető a továbbképzésben kiemelten a Pedagógiai Programhoz fogalmaz meg prioritásokat pl.: SNI-sek integrált nevelése, tehetséggondozás, mozgásfejlesztés, környezeti nevelés... Lásd Továbbképzési Program 2015-2020 Anyagi feltételek hiányában törekszik a belső továbbképzési lehetőségeket: szakmai napok, házi bemutatók, szakmai megbeszélések és a Munkaközösségek aktív részvételével kiaknázni. A Főiskolai gyakorlati képzést is igyekszik a kollégák szakmai fejlesztésére használni.

 

 

6.4.11.A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

A munkatervben tervezve. Szükség esetén hospitálás ajánlása, mely segíti a pedagógus munkáját

 

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Munkaközösségek alakítása, szakmai napok-, előadások-, belső képzések szervezése, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére, gyermeki tevékenységek magasabb szintű megvalósítása érdekében. Ezek megjelennek a stratégiai dokumentumokban.

 

6.5.13.Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Pedagógiai Programban megemlítik: "Az óvodapedagógus kompetenciájának tekintjük, hogy melyik műveltségi területet a hét melyik napjára, és azon belül milyen időpontban, illetve kötött vagy kötetlen szervezési formában közvetíti."

 

6.5.14.Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Ez megállapítást nyert a Dokumentum elemzések és a Vezetői interjúból

 

6.5.15.Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Maximálisan! Főleg a vezetőség. (interjúk)

 

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

PP, Munkaterv, Beszámoló, Csoportnapló - Mindegyikben részletesen megjelenik.

 

6.6.17.Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Alap dokumentumok, szülői kérdőív szerint: A PP, Munkaterv, Beszámoló nyílt dokumentumok, így mindenki ismeri tartalmát. “Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat, képessé válhatnak arra, hogy az adott értékrendet kövessék, a hozzá kapcsolódó ünnepeket, megemlékezéseket örömmel megéljék” szülői elégedettség 91,2%

 

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ-ben szabályozva

 

6.7.19.A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Zömmel a vezető társakra hárulnak a feladatok, közösen próbálják ösztönözni a többi kollégát. (Pedagógus- és Vezetői interjú)

 

6.7.20.A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Munkatervekben konkrétan lebontva megjelennek a feladatok - felelősök PP, “Óvodánkban kétféle képesítésű pedagógus van jelen, ezért a hatásköröket az intézmény vezetője határozza meg, a kompetenciák pontos megfogalmazásával”. SZMSZ tartalmazza - vezető, pedagógus, helyettes, vezetőség, szakmai munkaközösség felelősség és hatáskörét.

 

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ szabályozza.

 

6.8.22.Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ-ben

 

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírá

A (Munkatervek) Az intézményvezető és a munkaközösség vezetők aktív irányításával: “Zöld-ovi”-s pályázatok, dokumentumok egységesítése, projektötletek,“Négy évszak, négy túra”, projekt módszer folyamatos bevezetése, pályázatok (PP melléklet) ”Egyéni átvezetést segítő program” Az int.vezető folyamatosan bővíti a szakirodalmakat és folyamatos hozzáférést biztosít pl.: publikációk, tanulmányok, szakdolgozatok, szakmai konferenciák kivonatai Pályázatok írása

 

6.9.24.Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Nevelői értekezletek, gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlata, szakmai napok, bemutatók, továbbképzések tapasztalatainak átadása, pályakezdők mentorálása, “Baglyocska” projekt, havi rendszerességgel szakmai megbeszélések Munkaközösségekben nagyarányú részvétel, (2015-ös Beszámoló) szakmai ismeretek bővítése, előadások konkrét felsorolása (2016-os Beszámoló) megjelennek a következő nevelési évre javasolt szakmai témák

 

6.9.25.A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Igen, főleg a nevelés nélküli munkanapok keretében és a havi szakmai megbeszéléseken van erre alkalom.

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kiemelkedő területek:

A rendelkezésre álló innovációs lehetőségek optimális kihasználása. Alkalmazotti közösség együttműködése, magas szintű belső igényesség. Aktív, hatékony tudásmegosztás. A tárgyi környezet a pedagógiai céljainak megfelelően kialakított, fejlesztésük folyamatos. Törekvés a Humán erőforrás biztosítására: gyógypedagógiai asszisztens, sérülésspecifikus gyógypedagógus.


7. A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés.

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltakkal.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Igen, a PP a törvényeknek megfelel és kiemelt területe az „SNI-s gyermekek óvodai integrációja” - inkluzív pedagógiai szemlélet, ENSZ gyermeki jogok figyelembe vétele.

 

7.1.2.A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési/tanulási feladatait, céljait.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Rendkívül kidolgozott és minden részletre kiterjedő a nevelési tartalmanként megfogalmazott elvárás és sikerkritérium (cél-feladat-megsegítés) (2015-ös Munkaterv) PP működtetése cél-feladat-eszköz-módszer-értékelés

 

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

Évente csoportlátogatást végez a vezető. Az ellenőrzés egyik területe ezek megvalósulása a gyakorlatban és a dokumentumokban. (Interjúk)

 

7.2.4. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

(2015-ös Munkaterv) mérésen alapuló felzárkóztató szemlélettel részletes ütemezés (PP) “kóros és szükséges mozgáselemeket” minden év elején rögzítik a szakemberekkel, s ezek ismeretében fogalmazzák meg az óvónők feladatait

 

7.2.5.A tervek nyilvánossága biztosított.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

SZMSZ XIV. fejezet: az intézményvezető irodájában, könyvtárban, hirdetőtáblán, honlapon hozzáférhetőek (PP, SZMSZ, Házirend). Vezető és helyettestől szóbeli tájékoztatást kapnak, és szülői értekezleten is elhangzik.

 

7.2.6.A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

PP-re épül a tervezés, de eredménymutatók nincsenek.

 

7.2.7.A humánerőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

(Továbbképzési Program) Szakvizsgára ösztönöz és kiemelten a PP-hez fogalmaz meg prioritásokat: SNI-sek integrált nevelése, tehetséggondozás, mozgásfejlesztés, környezeti nevelés (de megmarad elvárás szinten, nincs konkrét beiskolázás)

 

7.2.8.A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelési-tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Intézményi elvárás:Az eredeti indikátorleírással megegyezik.

2015-ös Munkaterv) tárgyi erőforrások fejlesztése (Pedagógiai Program) Kiemelten a mozgásfejlesztéshez speciális eszközök, akadálymentes környezet

7. A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés.

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Részletesen kidolgozott Továbbképzési Terv.

 

Kiemelkedő területek:

A Pedagógiai Program jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az SNI tanulási feladatait, céljait. Az ONOAP cél és feladatrendszerével koherens. Pedagógiai prioritások, kiemelten a mozgásfejlesztéshez speciális eszközök, akadálymentes környezet Tárgyi erőforrások folyamatos fejlesztése, bővítése.

 

 

Gomba (1) csoport

Tulipán (2) csoport

Pillangó (3) csoport

Maci (4) csoport

Margaréta (5) csoport

Cica (6) csoport

Süni (7) csoport

Csigabiga (8) csoport