"Zöld" információk
Tó - sziklakert - illatkert - ZÖLD OVI

 

Nagyon sokat dolgoztak a szülők, hogy óvodánk udvarát megszépítsék, növényekkel

telepítsék, a tavat frissítsék.

Igyekszünk bebizonyítani, hogy ez nem egy akció nap volt, de mi azt gondozzuk, ápoljuk,

fenntartjuk.

Gyerekek, óvodapedagógusok, dadusok, gondnok bácsi- az óvoda valamennyi dolgozója.

Felmerülhet a kérdés, hogy mire is jó a tó, kell-e nekünk a plusz munka,

ami a gondozással jár.

 

A válasz: IGEN

Egy "ZÖLD ÓVODÁBAN" meg kell őrizni egy ilyen "kincses dobozt",

amit a pl. tó szimbolizálhat.

Miért?

MERT:

- a folyamatos közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés közvetlen környezetünkben

a környezet nevelés egyik alapja

- megismerés - ki lakik a tóban?- jelenleg a barna varangy ebihalak

/természeti értéke 10 000Ft/db

- molnárka

- szitakötő

- reméljük lesz ismét aranyhalunk, stb...

-mi nyílik körülötte? - mocsári liliom,

- mocsári gólyahír

- tavi rózsa

- sás, stb...

hogy változnak ezek évszakonként vagy a mi beavatkozásunk hatására...

- kiknek segít a tó, mint ivóvíz forrás?:- udvarunkon és a környékünkön élő madaraknak

(fészkelési időben és fiókaszezonban kiemelten fontos)

- rovaroknak (gyümölcsfáink, növényeik termővé válása szempontjából is fontos pl. a

méhek védelme; táplálékforrás a madarainknak,

stb.)

- felelősségvállalás, fenntarthatóság - óvjuk, vigyázzuk, gondozzuk, a szülőkkel együtt is

- megtanulják a gyerekek - is-, hogy lehet balesetmentesen és biztonságosan együtt élni

olyan különleges helyekkel, mint pl. egy kerti tó, egy virágoskert...

- stb....

EHHEZ AZ KELL, HOGY:

- észre vesszük kincseinket a környezetünkben - legyen az egy százszorszép,

fűszálon egy harmatcsepp, a virágok, amiket MI ültettünk,

madaraink, amint élelmet keresnek,isznak, pihennek, énekelnek, élnek...

- megbecsüljük a körülöttünk lévő természeti értékeket - az egész udvarunkon !

- megbecsüljük azok munkáját, akik ezt felelőséggel és örömmel végzik - gyermekeink,

az óvoda dolgozói, szülők, stb...

/Nem szemetelünk, nem dobálózunk, stb... KÖRNYEZETÜNKBEN SEM


Így tudjuk átadni gyermekeinknek a felelősségteljes, fenntarthatóvá nevelés szemléletét,

amit reméljük, hogy tovább adnak azok majd gyermekeiknek, unokáiknak.


"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk

kölcsön"

Ez az idézet egy nagyon bölcs indián szájából hangzott el sok-sok évvel

ezelőtt, aki figyelembe vette fiai, unokái és az azt követő generációk

érdekeit is.

 

Az alábbi linkre kattintva a legfrissebb képeket lehet látni  nyíló virágainkról ,szikla és illatkertünk növényeiről, tavunkról:

2017.05.24 - Tó - sziklakert - "illatkert"

 
Madarak és Fák Napja

 

 

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."

(Hermann Ottó)


 

 

 

Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja

Az első „Madarak és fák napját” 1902-ben Kőszegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.

Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap országos bevezetésére,

de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter asztalára.

Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet,

mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”.

1994-ben miniszteri rendeletben május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

Ezen a napon érdemes elgondolkodnunk a lakhelyünkről, a Földről, és szűkebb környezetünkről.

Vajon mindent megteszünk vidám szomszédainkért, a madarakért, és a közelünkben élő, árnyat adó fákért?

Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt.

A “Madarak és Fák Napja” mégis az egész természet ünnepe, amikor mi,

emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

 
Udvarunkon - is - látható, hallható - vörös vércse

 

 

Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ. Mivel fészket nem épít, mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal lehet segíteni megtelepedését. Agrárkörnyezetben magasabb fákra, városokban tornyokra, magas épületekre célszerű költőládát kihelyezni. A hazai állomány jelentős része elvonul, a telet tőlünk délre tölti, de északi madarak, valamint az idősebb példányok nálunk telelnek át.


Forrás:http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falt

A fenti linkre kattintva - a cikk alján a vércse hangja is hallható.

 


 
2016- év állatai, növényei

Az év madara – a haris

Fürjszerű megjelenésű, de annál nagyobb, körülbelül balkáni gerle méretű,
27­-30 cm-es testhosszú madár (német neve, a „Wachtelkönig”, „fürjkirály”-t jelent).
Feje közepesen nagy, csőre vaskos, erőteljes, függőleges ék alakú.
Nyaka hosszú és vastag. A hím és a tojó hasonló megjelenésű.
Farka rövid, alig lóg túl a szárnytollak csúcsán, és mivel színezete megegyezik a hátéval,
úgy tűnik, mintha a madárnak nem is lenne farka.
Lábai és ujjai a test méretéhez képest hosszúak és erőteljesek.
A tojásból kikelő fiatalok koromfeketék.

Forrás: http://www.mme.hu/2016-ev-madara-haris

Képtalálat a következőre: „haris”

 

Az év vadvirága - a mocsári kockásliliom

A mocsári kockásliliom vagy kotuliliom (Fritillaria meleagris) a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozó növényfaj; gyakran nevezik egyszerűen csak kockásliliomnak. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti. Németországban 1993-ban az év virága volt.[3] Magyarországon is védett növény, a Muravidéken, a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, Csereháton, a Bodrogközben, a Beregi- és Szatmári-síkságon fordul elő.[4] Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként.

Forrás: http://www.mmetapio.hu/az-ev-vadviraga-2016-a-mocsari-kockasliliom.html

Képtalálat a következőre: „kockás liliom”

 

Az év fája -  a mezei szil

A mezei szil Európa nagy részén őshonos fafaj, magas hőigénye miatt elsősorban a sík- és dombvidékeket kedveli, emiatt középhegységekben csak az alacsonyabb régiókban található meg. Jellemző élőhelye a keményfás ligeterdő, ahol a kocsányos tölggyel, a magyar kőrissel és a vénic-szillel alkot állományokat. Magassága akár a 30 métert is elérheti. Rendkívül kemény, rugalmas, nehezen hasadó és szívós fáról van szó, mely tulajdonságai miatt a mezei szil hajóácsolásra, víz alatti építkezésre és - a tölgyfával vetekedve - épületfának is kiváló. Kocsigyártók, asztalosok, tímárok és csőkészítők is szívesen dolgoztak vele, s belőle, de népi gyógyászatra is alkalmazták, míg lombja kérődző állatoknak szolgált takarmányul. A mezei szil a csonkolásokat könnyen regenerálja, jól sarjad tuskóról és gyökérről is, a szomszédos egyedek gyökerei gyakran összenőnek, amelyen keresztül tápanyagcserét tudnak véghezvinni. Ezért van az, hogy a kivágott egyedek tuskói gyakran tovább élnek.

Forrás: http://www.ma.hu/tudomany/271329/A_mezei_szil_a_2016os_ev_faja

Képtalálat a következőre: „mezei szil”

 

Az év rovara - a mezei tücsök

A mezei tücsök tudományos neve: Gryllus campestris Linnaeus, 1758. A latin név első tagja a genusznév, ógörög eredetű (γρύλλος), jelentése tücsök, szöcske. A második szó (a faji jelző) latin eredetű, jelentése síkságon levő. Végül a faj leírója és a leírás éve következik. Ezt a rovart Carl von Linné svéd természettudós írta le a tudomány számára Systema Naturae című művének 10. kiadásában. Linné – latinosan Linnaeus – fektette le az élővilág tudományos rendszerezésének és a fajok kettős elnevezésének alapjait.

A mezei tücsök magyar neve – számos egyéb nyelvű elnevezéshez hasonlóan – a tudományos név tükörfordítása. A tücsök, nyelvjárásokban trücsök, prücsök, prütyök, szütyőke hangutánzó eredetű szavak, az állat ciripelésére utalnak.

Forrás: http://www.ng.hu/Termeszet/2016/01/03/A-2016.-ev-rovara-a-mezei-tucsok

Képtalálat a következőre: „mezei tücsök”

 

Az év hüllője  - a  kockás sikló

Magyarországon két vízisiklófaj él, amelyek közül a kockás sikló (Natrix tessellata) az, amelyik jobban kötődik a vízhez. A Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval (Natrix natrix), hiszen előszeretettel húzódik meg csónakokban, vitorlás hajókon, bukkan fel zsúfolt strandokon vagy keres magának menedéket nyaralóépületekben.

A magyarországi vizek természeti állapotának romlása, a folyó- és tópartok átalakítása, kiépítése azonban komolyan veszélyezteti ennek a fajnak a fennmaradását, ezért többek közt ismeretterjesztő előadásokkal, családi programokkal és kirándulásokkal kívánják a szakemberek szélesebb körben megismertetni és megszerettetni ezt a különös kígyófajt.

Forás: http://www.ng.hu/Termeszet/2016/01/14/A-kockas-siklo-2016-hulloje

Képtalálat a következőre: „kockás sikló”

 

Az év hala - compó

Gyógyító hatású nyálkaréteg
A compó sajátos kinézetű, őshonos halfajunk. A háta többnyire feketés, oldala olajzöld vagy óarany színű. Szájszegletében kétoldalt egy-egy aprócska bajszot visel, úszói lekerekítettek. Vaskos törzsét igen apró, erősen rögzülő pikkelyek fedik. Testét síkos nyálkaréteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgölődznek, emiatt ragadt rá a "haldoktor" elnevezés.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20160101-ev-hala-compo-verseny-kornyezetvedelem-2016.html

Képtalálat a következőre: „compó”

 

Az év gombája - lilatönkű pereszke

A faj jellegzetessége, hogy a tönkje lila színű, ezért nem téveszthető össze más gombákkal. Főként késő ősszel terem a nagyobb füves területeken, például legelőkön és gátoldalakon. Jellegzetes ízű és sokféleképpen elkészíthető gomba.

Forrás: http://elteonline.hu/tudomany/2016/01/03/2016-legnepszerubb-elolenyei/

gomba

 

Az év ősmaradványa: a Nummulites

Tavaly év végén először bocsátották szavazásra a kérdést: mi legyen 2016 ősmaradványa? A versenyt a Szent László pénzének is nevezett eocén óriás egysejtű, a Nummulites (nómisma = érme, gör., lithosz = kő, kőzet, gör.) nyerte. Az alig néhány tízmillió éves „kőpénz” olyan nevezetes kövületeket utasított maga mögé a versenyben, mint a hazai triász emblematikus ősmaradványának számító, közel 230 millió éves kavicsfogú álteknős, a Placochelys, vagy a mecseki jurából ismert mintegy 200 millió éves magvaspáfrány a Komlopteris. Hiába, pénz beszél, tartja a mondás. Úgy tűnik, az sem, baj, ha csak kőből van…

A Nummulites persze nem minden érdem nélkül nyert – e sorok írója is reá szavazott. A rendszerint lencse, vagy váltópénz méretű és formájú maradványok valóban nagyon sajátságosak. A Nummulites a mészvázú Foraminiferákhoz tartozik, azaz egysejtű. Ehhez képest hatalmasra nőtt, és maradványaik olykor tonnaszám találhatók, főként az eocén kori, tengeri eredetű mészkő- és márgarétegekben.

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2016/tv1601/fozy.html

Képtalálat a következőre: „nummulites”

 
10.04.- Ma van az Állatok világnapja

 

Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja.

A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több százezer "kedvenc" állat válik kóborrá.

Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi ártatlan életet kioltani, vagy nyomorúságos körülmények között tartani. Nemcsak az állatok világnapján, de a hétköznapokban sem szabadna elfeledkeznünk a bennünket körülvevő természetről, élőlényekről. Akkor kedvenceink is azt hihetnék, hogy minden nap születésnapjuk van.

Forrás: http://sulihalo.hu/ajanlo/aktualis/5525-az-allatok-vilagnapja

 

Szent Ferenc prédikál a madaraknak (Jókai-kódex 1430)

(részlet)

Ki madaraknak Szent Ferenc mondá: Igen tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozzatok mindenkoron utet dicsérni a szabadságért, kit vallotok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noénak bárkájában Istentul timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala. De szentatya azonképpen mikor ezeket őrizné, csodálatost örüle és csudálkodik vala madaraknak ezenne sokaságáról és őnekik különb-különb szépségéről és nyájas sokaságokról, és őket Teremtőnek dicséretire édesen hívja vala. És azért ő köztük Szent Ferenc csudálatost dicséri vala Teremtőt.
És még egy érdekes cikk, amit érdemes elolvasni:
 
Az Év Madarai
  • 1979-ben: gyurgyalag (Merops apiaster)
  • 1980-ban: fehér gólya (Ciconia ciconia)
  • 1981-ben: fehér gólya (Ciconia ciconia)
  • 1982-ben: a fecskék:
  • 1983-ban: a fecskék
  • 1984-ben: a cinegék:
  • 1985-ben: gyöngybagoly (Tyto alba)
  • 1986-ban: túzok (Otis tarda)
  • 1987-ben: fogoly (Perdix perdix)
  • 1988-ban: kuvik (Athene noctua)
  • 1989-ben: búbos banka (Upupa epops)
  • 1990-ben: búbos banka (Upupa epops)
  • 1991-ben: európai szalakóta (Coracias garrulus)
  • 1992-ben: vörös vércse (Falco tinnunculus)
  • 1993-ban: barátposzáta (Sylvia atricapilla)
  • 1994-ben: fehér gólya (Ciconia ciconia)
  • 1995-ben: fülemüle (Luscinia megarhynchos)
  • 1996-ban: vörösbegy (Erithacus rubecula)
  • 1997-ben: harkályok:
  • 1998-ban: harkályok
  • 1999-ben: fehér gólya (Ciconia ciconia)
  • 2000-ben: kerecsensólyom (Falco cherrug)
  • 2001-ben: bíbic (Vanellus vanellus)
  • 2002-ben: sárgarigó (Oriolus oriolus)
  • 2003-ban: pacsirták:
  • 2004-ben: rozsdafarkúak (Phoenicurus spp.)
  • 2005-ben: parlagi sas (Aquila heliaca)
  • 2006-ban: tövisszúró gébics (Lanius collurio)
  • 2007-ben: mezei veréb (Passer montanus)
  • 2008-ban: kanalasgém (Platalea leucorodia)
  • 2009-ben: kék vércse (Falco vespertinus) és vetési varjú (Corvus frugilegus)
  • 2010-ben: a fecskék
  • 2011-ben: széncinege (Parus major)
  • 2012-ben: egerészölyv (Buteo butep)
  • 2013-ban: gyurgyalag (Merops apiaster)
  • 2014-ben: túzok (Otis tarda)
  • 2015-ben: búbos banka (Upupa epops)
  • 2016-ban: haris (Crex crex)
  •  


     
    Vizes élőhelyek világnapja - Ramsari területek Magyarországon

    A köztudatban Ramsari Egyezményként bevonult egyezmény illetve hivatalosan: a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény (az alapegyezmény kihirdetéséről korábban az 1979. évi 28. törvényerejű rendelet rendelkezett) rendelkezik azokról a területekről, melyeket mi csak "ramsari terület" - nek nevezünk.

    Bővebben...
     
    2015 év madara – a búbosbanka

    A búbosbanka 1989-ben és 1990-ben, tehát két egymást követő évben már volt az év madara.

    Ezt követően a 2014. évi internetes szavazás résztvevői a fekete rigó és a vörösbegy előtt ismét ezt a fajt választották az év madarának.

    Forrás:http://www.mme.hu/2015-ev-madara-bubosbanka

     

    Így védekezik a ragadozóktól az év madara

    A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként – tájékoztatta hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

    A búbos bankát nem először választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet előzte meg.

    Az MME 1979-ben indította el „Az év madara” programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben.

    Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt. Az európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.

    A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Hazai fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken. A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kis rágcsálókkal táplálkozik.

    Főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt.

    A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Fészket nem épít, öt-nyolc tojást rak le, a kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik, de akár kétszer is költhet évente. Különösen az alacsonyabban lévő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelő helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekező viselkedése: híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered sokatmondó népi neve, a „fostos bugybóka”. Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhelykínálatát is.

    Az MME Madárbarát kert programja arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakott területeken segíthetünk a faj védelmében a megfelelő fészkelőhelyek biztosításával, egyebek mellett mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kő- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetőtér megnyitásával a kúpcserepek alatt.

    Forrás:http://mno.hu/termeszet/igy-vedekezik-a-ragadozoktol-az-ev-madara-1266165

     
    Az év állatai és növényei 2014-ben

    Az év madara 2014-ben a túzok

     

    Az év fafaja 2014-ben a mezei juhar

     

    Az Év Fája Magyarországon - 2014 - Mesebeli vén vackor (Gödöllő)


    Az év vadvirága 2014-ben a Szibériai nőszirom




    Az év hala 2014-ben a magyar bucó

     

    Az év gombája - 2014 a  mezei szegfűgomba

     


    Az év hüllője 2014-ben a mocsári teknős




    Az év rovara 2014-ben a földi poszméh

     

     
    Miért színeződnek el ősszel a levelek?

    Már a reggelenkénti ködös, kissé hűvösebb idő az ősz közeledtét jelzi.

    A hőmérséklet változásának egyik következménye, hogy elkezdenek színesedni a falevelek,

    majd a fák lehullajtják azt.

    Erre vonatkozóan elkezdhetnek a gyerekek kérdezgetni, hogy ….”MIÉRT?...DE MIÉRT?...”.

    Hogy erre könnyebben tudjunk válaszolni, íme a magyarázat.

    (Forrás: Tessloff és Babilon kiadó, Természetbúvár / A Föld élővilága, 2002)

    Azért, mert a fák takarékosak.

    Mielőtt ősszel ledobják a levéldíszüket, megvonják a levelektől a valóban fontos alkotórészeket és eltárolják

    azokat a következő évre. Azok az anyagok a fontosak, amelyeket a fák fotoszintézise során nem képesek előállítani.

    Ilyenek pl. bizonyos kémiai elemek, mint pl. a magnézium, amelyet a klorofill tartalmaz. A klorofill tehát lebomlik,

    ezért eltűnik a zöld szín.

    A levél tulajdonképpeni építőanyagát, a cellulózt, valamint a levélben előforduló sárga és piros színanyagot

    viszont a fa a következő tavasszal könnyedén újratermeli.

    Pontosabban szólva a levél nem sárgára színeződik, hanem elveszti a zöld színét.

    A zöld leépül és eltűnik, ezért válik láthatóvá a sárga és a piros.

    És hogy melyik fa faj milyen színben pompázik ebben az évszakban, az egyedfüggő elsősorban.


     
    << Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

    1. oldal / 2

    Gomba (1) csoport

    Tulipán (2) csoport

    Pillangó (3) csoport

    Maci (4) csoport

    Margaréta (5) csoport

    Cica (6) csoport

    Süni (7) csoport

    Csigabiga (8) csoport