Érdekességek
2017 év kétéltűje a MOCSÁRI BÉKA / Égkék

Igaz, évente csak néhány hétig csodálhatjuk a nászruhás hímek égkék tömegét, viszont ha épp jókor vagyunk jó helyen, felejthetetlen élmény a kora tavasz egyik legszínpompásabb

nyüzsgő gyülekezete.

A félénk és rejtőzködő mocsári békákat ugyanis még ismert élőhelyeiken is nehéz sokszor megtalálni,

ezért színpompás nászuk is többnyire rejtve marad előttünk.

A vízből kiemelt kék hímek órák alatt visszabarnulnak eredeti színűkre, mivel a mocsári békák (Rana arvalis) is a barna- vagy bajszosbékák csoportjába tartoznak.

A nedves, nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeket kedveli (pl. az alföldi Turjánvidék, Szatmár-Bereg lápjai, a Kis-Balaton,

a Tisza és a Dráva ártéri erdőségei). Kifejlett korában a szárazföldön él. Főleg éjszaka, esős időben,

vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik gerinctelen állatokra.

Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt egyedszáma lecsökkent, ezért is választotta 2017 kétéltűjének az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.


Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017-Az év vadvirága a HÓVIRÁG

Egyik legismertebb virágunk hazánk hegy- és dombvidékein sokfelé megtalálható, az Alföldön viszont igen ritka. Az egyszikű, hagymás évelő nyirkos erdők, ligetek, cserjések tápanyagban gazdag, humuszos vályogtalajok lakója. Eredeti termőhelyein sok helyütt megritkult, visszaszorulóban van.

Hóolvadáskor, az első tavaszi napokon virágzik már februártól, ezért is lett a neve kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Mint a tavasz egyik első virágát, előszeretettel szedik csokrokba, pedig azt törvény tiltja - a hóvirág hazánkban 2005. óta védelem alatt áll, hagymáinak és virágainak gyűjtése is tilos. Többet megtudhatsz a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

 

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017-az év gombája a VILÁGÍTÓ TÖLCSÉRGOMBA

Feltűnő és mérgező gomba a fatönkök tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte csoportosan növő, tölcséres, rókavörös árnyalatú világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). Színe az élénk narancssárgától a narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb. Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres, sőt kissé kajla lesz. Esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. A mérgező, hánytató hatású gombát gyakran összetévesztik az ehető sárga rókagombával. Többet megtudhatsz a gombázó oldalon.

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017-Az év hala a HARCSA

Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa (Silurus glanis),

más néven leső vagy szürkeharcsa. Népszerű, mert jellegzetes hatalmas száját,

hosszú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik.

Hosszú életű hal, egész életében növekszik.

Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak vizeinkből, de ma már a

100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek.

Kedvelt élőhelyein, a lassú folyókban és az állóvizekben az apró halivadéktól a

víz felszínén úszó kiskacsákig szerzi táplálékát. Ikráit általában júniusban rakja le,

többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra

- az ikrákat a hím gondosan őrzi és védi.

Többet megtudhatsz a Magyar Haltani Társaság honlapján.

 

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017-Az év emlőse a MOGYORÓS PELE

 

Ez a feltűnően nagy fekete szemű, aprócska rágcsáló Magyarországon viszonylag gyakori.

Az alig 10 cm-nyi, 15-25 g súlyú, vöröses szürkéssárga bundájú mogyorós pele mancsa

párnázott,

hogy az ágakon futva jól meg tudjon kapaszkodni. Nagy szeme éjszakai életmódjára utal.

A mogyorós pele október vége felé téli álomba merül egészen áprilisig.

A mogyorós pele az alföldektől a fahatárig terjedő erdők lakója. Cserjésekben és parkokban

ugyancsak előfordul.

Tápláléka magvak, rügyek, bogyók és fák gyümölcsei; de kora tavasszal rovarokat

és azok lárváit is elfogyasztja.

Körülbelül 4 évig él, de a fiatalok közel 70%-a elpusztul. Létszámcsökkenésének fő oka

élőhelyeinek megszüntetése,

téli álmuk megzavarása, téli hőmérséklet-ingadozások, erős lehűlések után hirtelen enyhülések,

valamint jelentős számban válnak macska, róka, vaddisznó áldozatává. Védett faj,

az FM Vadonleső Programja jelölte az év emlősének.

 

Forrás: http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017-Az év rovara - NAGY SZARVASBOGÁR

 

 

 

A rövid életű nagy szarvasbogárra az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző:

a hím és a nőstény megjelenése látványosan eltér egymástól.

A jól fejlett hím szarvasbogarat (l. a képen)

semmilyen más magyarországi bogárral nem lehet összetéveszteni hatalmasra nőtt,

agancsszerű rágója miatt.

Míg a hím testhossza a rágókkal együtt 30–80 mm, addig a sokkal kisebb rágójú

nőstényé 25–50 mm.

Magyarországon a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben mindenütt,

de kötött talajú fáslegelőkön, parkokban,

arborétumokban is előfordul. A lárvák fejlődési ideje 4-5 év, a kifejlett hímek viszont

csak 4–5 hétig élnek, a párosodás után elpusztulnak.

A nőstények több nappal, néha néhány héttel is túlélik a hímeket.

A szarvasbogárfélék családjának 1300 faja közül Európában 14 fordul elő, Közép-Európában 7.

Magyarországon 6 faj él: a nagy szarvasbogáron kívül a kis, a tülkös,

a szőrös és a nagy és kis fémesszarvasbogár, amelyek megjelenésükben erősen különböznek

a nagy szarvasbogártól.

Többet megtudhatsz a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.

 

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017 - Az év fája a VADALMA

 

 

 

 

A vadalmafa, a magyar erdők ritka különlegessége, természetes előfordulásainak

megőrzéséhez ma már szükség van az ember segítségére.

Bár hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, ritka, k

is számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi miatt veszélyeztetett fajnak s

zámít. Leginkább az április második felében

mindössze egy hétig tartó, erős illatú virágzásakor, illetve termésének érésekor figyelünk fel

a 6-10 m magasra növő, 20-25 cm törzsátmérőjű fára. Kora őszi, zöldessárga színű, apró

termésének íze nagyon fanyar, húsa kemény -

különösen szarvasok, vaddisznók kedvence, de madarak, kisemlősök is szívesen fogyasztják.

A vadalmára számos veszély leselkedik - magoncait és sarjait a vadak károsítják,

beltenyészettséget okoz a kölcsönös beporzás hiánya, mivel a termőkorú fák gyakran nagy

távolságra találhatók egymástól.

Pedig a vadalmának fontos szerepe van az erdei biodiverzitás fenntartásában - virágai

méhlegelők, ezenkívül a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal

szemben teljesen ellenálló a vadalmának fontos szerepe lesz a nemes alma rezisztencia

nemesítésében. Klímatoleranciája miatt pedig a nemes almafajták szaporító alanyaként juthat

jelentős szerephez a jövőben!

Többet megtudhatsz róla az Országos Erdészeti Egyesület oldalán.

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2017

 
2017 - év marada - TENGELIC

 

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el „Az év madara” programját.
Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat,
amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok)
különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani.
Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz.

2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara.
Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő évben megismételték.

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9v_madara

 

 

2017 év madara – a tengelic (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának

célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása,

melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

 

A tengelic

Kontinensünk egyik legtarkább madara. Fejének elülső része a homloktól a szemek hátsó vonaláig és a torka felső részéig piros.

Magevőhöz képest hosszú, egyenes lefutású és hegyes csőre elefántcsontszínű. Pofái a fejtetőtől a torokig fehérek, a tarkó a nyak közepéig fekete.

Háta barna, a farkcsík fehér, közepesen villás farka fekete, a tollak hegyén fehér folttal, a szélső farktollakon fehér tükörrel.

Begye és testalja fehér, a mell két oldalának barnás területe nem összeérő mellszalagot alkot.

A szárnytollak feketék, hegyükön fehér folttal, középen sárga tükörrel, ami repülés közben még feltűnőbb.

A hím és a tojó nagyon hasonló, elkülönítésük elsősorban kézben (gyűrűzéskor) lehetséges.

Öreg tengelicek egy Madárbarát kert itatóján (Fotó: Orbán Zoltán).
A jellegzetes színezetű tengelic (a képen két öreg madár látható) az egyik
legkönnyebben felismerhető, mással össze nem téveszthető
madarunk. 7 fotó, katt képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A fiatalok finoman sávozott, szürkésfehér fejéről egyaránt hiányzik a fekete, a piros és a fehér szín is,

a fajra jellemző sárga-fekete-fehér szárnymintázat azonban már ekkor is jól látszik.

Fiatal tengelic (Fotó: Orbán Zoltán).
Fiatal tengelic (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is.

Északi elterjedésének határa Közép-Finnország. Természetes elterjedési területén kívül betelepítették Dél-Amerikába és Ausztráliába és sok szigetre is.

A tengelic világelterjedése (Forrás: birdlife.org).
A tengelic világelterjedése, nagyításhoz katt a képre (Forrás: birdlife.org).

 

Gyakorisága és hatalmas, a legfrissebb adatok alapján mintegy 26,5 millió km2-es elterjedési területe miatt pontos világállománya nem ismert,

becslések szerint ez 100-160 millió egyed lehet, melynek valamivel több mint fele Európában él.

Magyarország egyik leggyakoribb fészkelő madaraként hazai állománya 622-763 ezer párra tehető és mérsékelt növekedést mutat.

 

Élőhely

A tengelic a fákkal és nyílt gazosokkal tarkított sík és dombvidéki élőhelyeket kedveli, az erdőségek zárt belső részeit kerüli.

Mivel a lakott területek is alapvetően ilyen mozaikos élőhelykínálattal rendelkeznek, a településeinken, még a belvárosokban is jól érzi magát.

 

Táplálkozás

Speciális, rendkívül hegyes végű csőre és kis termete alkalmassá teszi, hogy a különféle gyomnövények

(üröm, disznóparéj) csúcsán megkapaszkodva a legapróbb magokhoz is hozzáférjen. Különösen kedveli a bogáncs és az aszat,

a fák közül a platán és a nyár termését. Fiókáit apró rovarokkal (például levéltetvekkel), hernyókkal és lárvákkal is eteti.


Tavasszal a tengelicek egyik első magtáplálékát a gyermekláncfű jelenti
(Videó: Orbán Zoltán).

A téli időszakban a tengelicek egyik fontos természetes tápláléka a településeken gyakori platán termése (Fotó: Orbán Zoltán).
A téli időszakban a tengelicek egyik fontos természetes tápláléka a településeken
gyakori platán termése (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Költés

Finom növényi szálakból és állati szőrökből épülő fészkét többnyire fákra, 3-8 m közötti magasságba építi.

Évente két, alkalmanként három fészekalja is lehet. Általában öt tojást rak. A tojó kotlik, miközben a hím eleséget hord neki.

A fiókákat mindkét szülő eteti.

Tengelicfészek (Fotó: Haraszthy László).
Tengelicfészek (Fotó: Haraszthy László).

Fiókáját etető tengelic (Fotó: Orbán Zoltán).
Fiókáját etető tengelic – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Vonulás

A hazai állomány többsége állandó, a rövid távú vonuló példányok csak Dél-délkelet-Európáig repülnek,

fő telelőterületük a Balkán-félsziget. Kontinensünk északi térségeiből sok madár érkezik hozzánk telelni évről évre.

Telelő tengeliccsapat ködben (Fotó: Orbán Zoltán).
Telelő tengeliccsapat ködben – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Veszélyeztető tényezők

A tengelic állománya enyhén növekvő tendenciát mutat, amit a faj alkalmazkodóképessége, emberkövető magatartása is segít.

A kedvező állományadatok ellenére minden bizonnyal sok tengelic (is) áldozatául esik a költési időszakban történő fakivágásoknak évről évre.

Az intenzív mezőgazdaság, illetve a települési zöld felületek csökkenése és minőségének romlása veszélyezteti táplálékbázisát.

 

Védelem

Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelicet a fészkelési időszakban végzett,

a természetvédelmi mellett az állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem nagykövet fajának is tekinthetjük.

Ezek a törvénysértő fakivágások szinte kizárólag olyan több éven át tartó, tehát jól tervezhető munkálatokhoz köthetőek,

melyek keretében a fák kivágása – megfelelő szervezéssel, kis odafigyeléssel – könnyedén elvégezhetőek lennének az őszi-téli időszakban.

A tengelic települési állományai egész évben segíthetőek a Madárbarát kert program keretében:


Egész éves itatással


Téli etetéssel


A tengelicek helyenként csak az etetési időszak vége felé jelennek meg az
etetőkön, különösen ott, ahol sok apró mag, ezek között pedig mák is
várja őket (Videók: Orbán Zoltán).

Kutyaszőr fészekanyag kihelyezése műanyag hálóban madarak számára (Fotó: Orbán Zoltán).
Tavaszi fészekanyag kihelyezéssel. A tengelic esetében jó tudni, hogy a faj
nagyon kedveli a fehér színt, ezért ha ilyen kutyaszőrt (a vatta, rafia nem jó,
mert beleakadhat a madarak karma, lába, szárnya, ami a pusztulásukat
okozhatja!) tudunk kihelyezni, akkor még nagyobb az esélye a
faj megjelenésének (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát gazdálkodás keretében segíthetjük táplálékbázis biztosításával:

  • rovar- és gyomirtó szerek használatának általános mérséklésével;
  • a rovarvilág megőrzése, vegyszermentes zónák/szegélyek kialakításával;
  • a tarló fennhagyásával téli magtáplálék biztosításával;
  • a táblaszegélyeket alkotó természetközeli élőhelyek megőrzésével.

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

 

 

Forrás: http://www.mme.hu/2017-ev-madara-tengelic

 
Érdemes minket itt is követni...

 

https://www.facebook.com/pages/De%C3%A1k-%C3%93voda/230780670299304

https://www.facebook.com/DeakOviGyermekeiertAlapitvany

 
2015: A Fény Nemzetközi Éve

2015 - A Fény Nemzetközi Éve Magyarországon is

Az UNESCO, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a fény életünkben, 2015-öt a Fény Évének választotta. A Fény Évéhez kapcsolódó eseménysort az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezte, s megszerezve az ENSZ és az UNESCO támogatását, világeseménnyé emelte a kezdeményezést.

Magyarország egyrészt csatlakozott az EPS-en keresztül az európai kezdeményezésekhez, másrészt az itthon megrendezendő kiterjedt eseménysorral kívánja a hazai közvélemény figyelmét felhívni a fény tudományra, oktatásra, technológiára, művészetekre, valamint az élet minden területére kiható fontos szerepére. Kiemelten fontos, hogy a tanuló diákság aktívan részt vehessen az eseményekben, különösen, mert hazánk nemes hagyományokkal büszkélkedhet mind az optikai tudományok, mind a művészetek területén. Csak néhányat említve: a Petzvál-lencse a 19. század közepén született, a Magyar Optikai Művek pedig 1876-ban. A Jánossy professzor által kezdett optikai kutatások a KFKI-ban világhírnévre jutottak, korán megszülettek a magyar lézerek és a szegedi attoszekundumos lézer (ELI-ALPS) első ötlete, a világot egy évtizeddel megelőzve, Magyarországon fogalmazódott meg.

Ezért is kötelességünk, hogy a 2015-ös évben nagy figyelmet szenteljünk a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, valamint művészeti alkalmazásainak, valamint annak, hogy ezeket a magyar közvélemény elé tárjuk az oktatás, a média és a szakmai fórumok csatornáin keresztül. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat időben felismerte ennek a tevékenységnek a fontosságát és országos összefogás élére állva próbál megfelelni az ezzel kapcsolatos elvárásoknak.

A PR tevékenységet az MTA illetékes szakemberei végzik.

A végleges programjavaslat kialakítása és az eseménysor koordinálása az MTA által létrehozott Programbizottság feladata. A Programbizottság elnöke Kroó Norbert akadémikus, az ELFT tiszteletbeli elnöke.

-  Az "International Year of Light 2015"-ről az EPS honlapján itt lehet olvasni.

-  Az "International Year of Light 2015" honlapja itt található.

-  A Fény Nemzetközi Évéről az iskolaigazgatóknak írt levél innen is letölthető.

Forrás:      http://elft.hu/fenyeve2015

 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 2

Gomba (1) csoport

Tulipán (2) csoport

Pillangó (3) csoport

Maci (4) csoport

Margaréta (5) csoport

Cica (6) csoport

Süni (7) csoport

Csigabiga (8) csoport