Érdekességek
2015 - Az év hala: A kecsege
A kecsege (Acipenser ruthenus)

A Magyar Haltani Társaság elnöke csütörtökön tudatta a hírt az MTI-vel.

Harka Ákos közlése szerint a társaság honlapján most zárult közönségszavazáson a kecsege a négyezret meghaladó szavazat 60 százalékával előzte meg a másodikként befutó galócát (25 százalék) és a harmadik vágódurbincsot (15 százalék).


A szakember ismertetése szerint a rajt-cél győzelmet arató kecsege különös megjelenésű hala vizeinknek. Orra megnyúlt, testét pikkelyek helyett csontvértek védik, belső vázát porc alkotja, farokúszója a cápákéra emlékeztet. Élőhelye az oxigénben dús folyóvizek sóderes-homokos vagy kemény agyagos mederszakasza, ahol a fenéken keresi kisebb gerinctelen állatokból álló táplálékát.

Kedvence a tiszavirág lárvája, amelyet ormányával az aljzatból is kitúr. Általában néhány fős csapatokat alkot, a tél közeledtével azonban nagy rajokba verődik a mélyebb részeken. A tiszai halászok valaha ilyenkor vették elő két csónakkal vont húzóhálójukat, a palónyát, amellyel néhány kerítés elegendő volt a napi zsákmány megszerzéséhez. 

Mára azonban a kecsege duzzasztott folyószakaszokról eltűnt és máshol is vészesen megfogyatkozott. Ez indokolta, hogy 2014-ben kivették a fogható fajok köréből, horogra, vagy hálóba akadt példányait vissza kell engedni - hangsúlyozta Harka Ákos.

Az elnök fontosnak nevezte, hogy a faj mesterséges szaporításból származó ivadékainak rendszeres telepítéséhez sikerüljön anyagi forrásokat találni, mert ez sokat segíthet a hazai állomány megerősödésében.

A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárá
sz, a menyhal és a magyar bucó érdemelte ki Az év hala címet.

Forrás: http://www.bumm.sk/turmix/2015/01/01/a-kecsege-lett-az-ev-hala-2015-ben

 
2015 - Az év kétéltűje : a dunai tarajosgőte
Dunai tarajosgőte

Az év kétéltűje 2015-ben a dunai tarajosgőte

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a dunai tarajosgőtét (Triturus dobrogicus) választotta a 2015. év kiemelt fajának. Ezzel a hazánkban gyakori gőtefélével a Körös-Maros Nemzeti Parkban is sűrűn találkozhatunk.

Európában hatféle tarajosgőte fordul elő, ebből három - a közönséges, az alpesi és a dunai - Magyarországon is honos. Nálunk legnagyobb számban és legnagyobb területen a dunai tarajosgőte fordul elő. Világállományának mintegy 40 százaléka hazánkban él, ezért a faj megőrzésében kiemelt szerepünk van. Alpesi gőtével csak az ország nyugati szegélyében, közönségessel pedig északon, az aggteleki karszton találkozhatunk, dunai gőte viszont a kiterjedt síkvidékeken (főleg az Alföldön) mindenütt előfordul.

A legnagyobb termetű farkos kétéltű kedvelt élőhelyei a mocsaras területek, a tavak szegélyzónái és a csatornák, folyók, holtágak környéke. A nagyon gyors folyású vizeket nem szereti. Tavasszal a szaporodási időszakot (áprilistól júniusig) a vízben tölti, petéit a vízi növényekre rakja. A szaporodási időszak elmúltával elhagyja a vizeket és az erdős, gyepes részeken tartózkodik.

Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik. Előszeretettel fogyasztja a vízi bogarak lárváit, a szárazföldön pedig rovarokat, pókokat, csigákat, férgeket, gilisztákat eszik. Ősszel a többi kétéltűhöz hasonlóan a dunai tarajosgőte is téli álmot alszik. Ilyenkor a vízfenék iszapjában, a fatörzsekben, avarban vagy kövek alatt keres menedéket, ahonnan tavasszal, a szaporodási időszak kezdetén ismét előbújik és felkeresi a közeli vizeket.

Ami a külsejét illeti, a hátoldala szürkés-barnás és feketén pontozott, a hasoldala pedig narancsszínű, szintén fekete pontokkal. A torkánál fekete és fehér foltok láthatók. A nászidőszakban a hímek magas tarajat növesztenek a hátukon, a farkukon pedig egy kékes-fehéres sáv tűnik elő.

A dunai tarajosgőte Natura 2000-es jelölőfaj. Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Forrás:http://www.mme-koka.hu/az-ev-keteltuje-2015-dunai-tarajosgote.html

 
2015 - Az év rovara:Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)

 

A Magyar Rovartani Társaság – internetes szavazás végeredményeként – a nagy szentjánosbogarat választotta a 2015. év rovarának. Azért is szerencsés, hogy erre a fajra esett a választás, mert az UNESCO – Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezése – 2015-öt a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. A szentjánosbogár és a fény ugyanis elválaszthatatlanok: e bogárfaj legismertebb és legfeltűnőbb élettani megnyilvánulása az, hogy világítani képes.

Aki nyári éjszakákon erdőszéleken, réteken sétál, apró, zöldesfehér fénypontokat láthat a fűben – a szentjánosbogarak lámpásait. A repkedő hím pontosan ezt a fényt keresi. Ha ilyet észrevesz, tudja, hogy odalent szárnyatlan, repülésre képtelen nőstény bogár vár reá. Mikor egymásra találtak, a rövid nász után a hím hamar el is pusztul, de a tojásait lerakó nőstény sem sokkal éli túl. A tojásokból kikelő lárvák csigákkal táplálkoznak. Ők is világítanak, de nem azért, hogy könnyebben megtalálják a másikat, hanem, hogy elriasszák a ragadozókat.

A szentjánosbogarak fénye a potroh világítószervében keletkezik. A világítószervben a luciferin nevű anyag a luciferáz enzim segítségével oxidálódik, ami fény kibocsátásával jár. A bogár a világítószerv oxigén oxigén-ellátásának szabályozásával ki-be kapcsolgathatja a lámpását.

A szentjánosbogarak által kibocsátott fény úgynevezett hideg fény, ugyanis a folyamat nagyon jó hatásfokkal működik: a fény előállításához használt energia több mint 90 százaléka a fénytermelésre fordítódik, miközben hő alig keletkezik. (A felforrósodó villanykörtéknél az energia alig 4 százalékát teszi ki a fény.)

A nagy szentjánosbogár folyamatosan világít. A trópusi fajok fénye azonban az adott fajra jellemző gyakorisággal és erősséggel villog.

Az éjszaka sötétjében felparázsló eleven fényforrás már régen felkeltette az emberek figyelmét. Számos hiedelem kapcsolódik a szentjánosbogárhoz, mely nevét is Szent János (a szávoknál Szent Iván) napjáról, június 24-éről kapta: a nyári napforduló napja éppen a szentjánosbogarak fő rajzási idejére esik. Az európai hiedelemvilágban a világító bogárka egyszer a halottak örökkön égő lelkének szimbóluma volt, máskor elásott kincsre utalt, vagy reményt nyújtott a sötétben eltévedteknek.

Forrás: http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara_2015.html:

 
2015 - Az év fája : Kocsányos tölgy

Kocsányos tölgy - A magyar fa

(QUERCUS ROBUR)

A magyarság történetével legszorosabb kapcsolatban álló fa a kocsányos tölgy. Az ősmagyarság vadászó, halászó, vándorló, pásztorkodó életmódjának a folyókat kísérő kocsányos tölgyerdők és az azok között elterülő füves pusztaságok, az úgynevezett erdős puszták, erdős sztyeppék feleltek meg leginkább. A bükkfafélék családjába tartozó kocsányos tölgy aláhulló magja, a makk az állattartás szempontjából is igen fontos volt, mivel a sertéseknek természetes terített asztalul szolgált. A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében is elsősorban az erdőspusztás területeken települtek le. Ilyen jellegű, mély és üde talajú tölgyes terület volt a Dunántúl, a régi főváros Székesfehérvár, a Csallóköz (ma Szlovákia területe), a szerémségi (ma Szerbia területe), és szlavóniai Dráva menti erdőségek (ma Horvátország területe), Erdélyben a Körösök, a Szamos, a Maros mente és az erdélyi Mezőség is (ma Románia területe).

A kocsányos tölgy igen magas életkora miatt a magyarság történetének élő szemtanúja is volt. Feljegyzések tanúsítják, hogy egy emberöltőnyivel ezelőtt még 1500 - 2000 éves példányai is ismertek voltak. Múltunkhoz s jelenünkhöz fűződő viszonya miatt magyar fának igazán a kocsányos tölgyet tarthatjuk.
Mára eredeti területei erősen lecsökkentek, - kiszorította a mezőgazdasági művelés. Jelenleg erdeink 10 %-át alkotja. Legszebb faállományok ma a Mura és a Dráva mellékén, (Szlovénia, Horvátország határán), az Ormánságban, a sárvári Farkaserdőben , a Kisalföldön, a Duna mentén, Tisza -Maros szögben, Körösök vidékén, Tisza -Szamos közben, Nyírségben (Magyarország és Románia határán) vannak.

A kocsányos tölgy a lehető legtöbb fényt igénylő fafaj. Szabadon állva festői szépségű, - a törzse vastag, zömök, s már 2-3 méter magasságban hatalmas ágakra bomlik. Sűrű faállományban a törzse hengeres, egyenes, koronája keskenyebb és erősen feltolódik. Magassága elérheti a 35 -50 métert. Az idős fák törzsének kérge sötétbarnás, feketésszürke, mélyen repedezett, barázdált, ágai pedig göcsörtösek. Szárnyasan karéjos levelei rövidnyelűek, csomókban állnak a hajtásvégeken. Virágzási ideje április-május. A magtermések egy- egy kocsányon 2-5-ösével fejlődnek.

Héjkérgében és a fájában sok a csersav, ezért igen ellenálló a vízzel szemben, - hidak, hajók építésére is alkalmas. Nehéz, kemény, időjárásálló, tartós, jól megmunkálható fa. Épület és bútorfának egyaránt használják. Kérgét és kupacsait a cserzőipar számára gyűjtik.

A kocsányos tölgy megélhető magas kora, termete, terebélyes koronája, s fájának kitűnő minősége miatt joggal nevezhető a fák királyának. Az őstölgyesek iránt jogosan érzett tiszteletünket természetvédelmi területek, nemzeti parkok létrehozásával fejezhetjük ki a leghelyénvalóbban.

Forrás :http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/kocsanyos_tolgy_a_magyar_fa/

 
ADVENTI ANGYALOK

 

Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok. akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra. 

A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

https://www.youtube.com/watch?v=HHY76oCtYshttps://www.youtube.com/watch?v=HHY76oC-tYs

 

 
Madárka - ezt érdemes megcsinálni!

Toboz és pompom.

Fénykép: Toboz és pompom. :-)

Forrás: https://www.facebook.com/Kreativmania

 
Madárbarát kalendárium

Ezen az oldalon    / http:www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarbarat-kalendarium.html
a Madárbarát kert program teljes évet felölelő madárvédelmi tevékenységeit és -megfigyelési eseményeit tekintjük át időrendi sorrendben. Ezek mellet minden hónapnál jelezzük azokat a madarász közösségi alkalmakat, melyekhez bárki csatlakozhat. Az egyes tartalmakról a sorvégi linkre kattintva olvashat részletesen, illetve a rendezvényekről a kezdő oldal friss hír rovatában is hírt adunk a programot megelőző napokban-hetekben.


 
Gazdag Erzsi: A cinke és a szél (mese)

Tölgyfa ágán üldögélt a cinke. Tollát borzolgatta a szél.

Fázott.

- Hú, de hideg vagy - mondta a szélnek -, bizony fújhatnál melegebbet is!

- Elég meleget fújtam a nyáron - felelte a szél. - Most tél van, hideget kell fújnom.

A mese folytatása a jelzés alatt olvasható.

 

Bővebben...
 
Mesekönyv ajánló

Géczi István - Gécziné Nagy Mária: Kalandok Denevér Danival


Kalandok Denevér DanivalKedves Olvasó!

Az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület hiánypótló jelleggel jelentette meg ezt a mesekönyvet. Az éjszaka állatvilágát mutatja be egy denevér és a vele repülő hat éves kislány éjszakai kirándulásai keretében, tíz önálló történetben.

Tudtunkkal az első ilyen jellegű (a denevéreket pozitívan bemutató) magyar nyelvű mesekönyv.

A mesekönyv fő célja a denevérek gyerekekkel történő megszerettetése, és a környezeti nevelés a 6-12 éves korosztály részére.

A könyv formátuma A4 keménytáblás borítású, fűzött kötésű. Összesen 48 oldal, benne 6 oldal foglalkoztatóval, színes rajzokkal és fotókkal illusztrálva. A rajzokat Bajusz Tímea készítette.

Megvásárlásával egyesületünk természetvédelmi és környezeti nevelési programjainak megvalósítását segítik.



Bolti ára 1500 Ft, az egyesülettől megrendelhető (1 példány esetén) 1300 Ft + 350 Ft postaköltségért.

Géczi István szerző, az egyesület titkára
www.azertke.hu

További információk és megrendelés a szerzőtől drótpostán: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

forrás: http://www.golyahir.hu/konyv/denever_dani.htm


A <Bővebben> jelzés alatt az első fejezetből olvasható egy rövid részlet..

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 2

Gomba (1) csoport

Tulipán (2) csoport

Pillangó (3) csoport

Maci (4) csoport

Margaréta (5) csoport

Cica (6) csoport

Süni (7) csoport

Csigabiga (8) csoport