Katalinpusztán táboroztunk
- „ottalvóson” voltunk.
Kisebbek és nagyobbak közösen, mint egy nagy család.
A kisebbek a mostani óvodásaink, a nagyobbak a régebbiek, a hűséges visszajárók.
Ez a mi óvodánkban már hagyomány.
És örülünk, hogy sikerül fenntartani ezt a jó gyakorlatunkat, ami hagyománnyá alakult.
Miért is jó ez?
Többek között…
- A nagyobbak segítenek a kisebbeknek, hogy megtanulják a táborozás „csínját-bínját”.
- Olyanok vagyunk ilyenkor, mint egy nagy család, ahol a nagyobb segít, a kisebb tanul, de mindenképpen alkalmazkodunk egymáshoz.
- Közös élményeik, tapasztalataik vannak.
- A kisebbek lehetőséget kapnak, hogy bontogassák szárnyaikat, kipróbálják, megtapasztalják, hogy mire is képesek.
- Döntési, választási lehetőségeket is kapnak.
- A nagyobbak visszatérhetnek a gyökereikhez, ami sokszor erőt is adhat a továbbiakhoz nekik.
- Amit régebben megtapasztaltak, azt most tovább adhatják.
Nagyon sok előnye van.
És mi, akik a táboroztatásban részt vettünk, mint pedagógusok, köszönjük a bizalmat, akár a kisebbek. vagy a nagyobbak szüleitől, hogy ránk bízták csemetéjüket erre a pár napra.
Most is sok közös élményünk lett, amire még sokáig fogunk emlékezni.
/túráztunk, játszottunk, bunkert építettünk, alkottunk, nevettük, ha kellett vigasztaltunk, segítettünk egymásnak, meséltünk, finomakat ettük, közösen pihentünk… figyeltünk egymásra és saját magunkra… stb/.
Reméljük, hogy a következő nyáron ismét megyünk. 😊