EZ TÖRTÉNT NOVEMBERBEN
Ebben a hónapban a háziállatokkal foglalkoztunk. Beszélgettünk az állatok külső jegyeiről, táplálkozásukról, hasznukról.
Megneveztük az állatok kicsinyeit és kifejlett egyedeit.
Egész halmazokat bontottunk különböző szempontok szerint. Becsléssel, számolással összehasonlítottunk több, kevesebb, ugyanannyi halmazokat.
Ragasztottunk papír liba formára krepp-papír darabokat (tollat). WC-papír gurigából cica bábot vágtunk, ragasztottunk. Papírból sünt vágtunk, ragasztottunk.
Megtanultuk az Erre kakas, a Kicsi kocsi és a Nagy taréjú kiskakas mondókákat; a Borsót főztem, a Gyertek haza ludaim, Az elvesztettem páromat, a Csepű, lapú és a Síkom, síkom énekes játékokat; a Rózsa szirma dalt. A mondókák, dalok közben érzékeltettük az egyenletes lüktetést. Megkülönböztettünk hallkabb és hangosabb hangerősségeket. Énekeltünk, mondókáztunk hallkabban, hangosabban. Mutattuk kezünkkel a dallamok hangjainak magasságát (mélyebb, magasabb hang).
Megtanultuk Nemes Nagy Ágnes: Pemete, Fésűs Éva: Sündisznócska és Sarkadi Sándor: Ősz c. verseket.
A gyerekek meghallgatták többi között A kiskakas Gyémánt félkrajcárja, A mezei nyúl és a sündisznó és Móra Ferenc: Talpas c. meséket.
Torna foglalkozáson hossztengelyük körül gurultak, jártak mozgó szereken; különböző magasságokból ugrottak le; bukfenceztek és mezitláb jártak különböző érdes felületű szereken. Többféle mozgásos játékot játszottunk. Lúdtalp tornáztunk.
Rendszeresen játszottunk anyanyelvi játékokat. Többnyire a háziállatokkal kapcsolatos szavakat használva.
Játszottunk finommotorika fejlesztő játékokat.
A Márton-napon beszélgettünk a néphagyományról, mely alapján képek sorrendiségét kellett megállapítani. Márton történetéhez kapcsolódó fogócskát és libás énekes játékokat játszottunk. Festettünk liba tollal. Pattogatott kukoricát ettek csak a szájukkal. Libás nyelvtörőket mondtunk. Kukorica szemeket keresett minden gyermek magának a teremben és kukoricacsövet kerestünk „hideg-meleg” játékkal.